Idén már harmincadik alkalommal került megrendezésre a kanadai Rákóczi Alapítvány szervezésében, hogy összegyűjtse és igazi nagy családdá kovácsolja az Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről és Délvidékről érkező 15-18 év közötti, csillogó szemű magyar ifjúságot. Csütörtökön, július 2 án kezdetét vette a jubileumi Rákóczi Magyarságismereti Mozgótábor. A Diákok Határok Nélkül Program iránt való nagy érdeklődés és igény szinte kézzelfogható: a pályázók csaknem kétszeres túljelentkezése is erre mutat.
“Sokan jöttünk, a barátaim közül még hárman, de azon kivül is még ismerek embereket akik pályáztak.” – mondta Németh Kinga, csíkszeredai résztvevő – “Szerencsés vagyok, mert a térségben azért túlnyomó a magyarság.”
A tábort megelőző pályázaton a fiatalok munkáit öt kategóriában várták. Az első téma II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulóját járta körül, vizsgálva a fejedelem hazaszeretetét és szellemi hagyatékát a modern mindennapokban. A második a Magyar Labdarúgó Szövetség megalakulásának 125. évfordulója kapcsán a sport közösségépítő szerepét vizsgálta. A harmadik a múlt századbeli, magyarságot érintő traumákat dokumentálta a személyes emlékezetre és érzésekre fókuszálva. A negyedik a múlt és a jelen, a modern és a tradicionális, a valós és virtuális síkok között kereste a válaszokat az identitás, öntudat és nemzettudat kérdésében a mai tinédzserek szemszögéből. Az utolsó gondolatkör a tábor kerek évfordulójához kapcsolódott. Harminc emlékezetes, meghatározó, karakterformáló helyet, pillanatot, személyt, vagy gondolatot kellett a fiataloknak összegyűjteniük. A pályázatok formája ezen felül kötetlen volt, benyújthatták írott formában, de lehetett fotót, videót készíteni, ennek csak a diákok kreativitása szabott határt.
A delelőtt folyamán megérkeztek a résztvevők az immáron hagyományosnak számító Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium kollégiumába, ahol nagy szeretettel és egy finom ebéddel fogadták őket. A táborozók hálásan osztották meg friss élményeiket:
“Nagy Laura vagyok, Vajdaságbol, egy kis faluból. Gimnáziumba járok, most fejeztem az első évemet. Az első nap igazából fárasztó volt az utazás miatt, de nagyon kedvesek az emberek és odafigyelnek ránk. Látszik, hogy foglalkoznak velünk és érdekesek a programok.”
Ezt követően megtörtént a hivatalos tábornyitó, amely hűen tükrözte a program értékrendjét, küldetését és elhivatottságát a fiataloknak. Különös figyelemmel kerültek említésre a kedves támogatók, akik jóvolta nélkül nem jöhetne létre minden évben újra a csoda. A Zrínyi és Bethlen csoportok szétosztásra kerültek, hogy a vacsora végeztével bemutathassák első közös feladatukat dal vagy tánc formájában, de immár egy-egy csapatként.
A jó hangulatú estet csapatépítő játékokkal, közös énekléssel vidáman zárta minden jelenlevő.
